Populus × alba cv. 'Villafranca'

SZÁRMAZÁSA

Olaszországban (Casale Monferrato) fehérnyár szülők ellenőrzött keresztezésből szelektált mesterséges hibrid.

NEME

Nőivarú.

A CSEMETE JELLEGZETESSÉGEI

A szár általában egyenes, esetleg tőben kissé ívelt; hengeres; paralécek teljesen hiányoznak. Erőteljes növekedésű. A nem fásodott hajtásvégek erősen szőrösek. A színe sötét szürkés-olajzöld, fehéres-szürke nemezszerű bevonattal. Oldalhajtások képzésére hajlamos. A rügyek szélesek, nem hosszúkásak, inkább tompa csúcsúak, ághoz simulók, de a csúcsuk kissé elálló, zöldes-pirosak vagy rozsdabarnák, fehéres-szürke szőrös bevonattal. A levelek karéjosak, fűrészfogasak. A levél fonálka fehéren molyhos, levél színe csupasz, sötétzöld. A levél főér színe zöld; a levélnyél zöld, néha bordó, molyhos.

A FA ALAKI TULAJDONSÁGAI

A törzse egyenes vagy enyhén íves; a koronában végigfutó, legfeljebb a korona felső részében bomlik ágakra. A korona enyhén szétterülő. Az ágak szórt elhelyezkedésűek; általában finomak, de fiatal korban egyes oldalágak hajlamosak az erőteljesebb megvastagodásra. A levelek a hosszú hajtásokon ujjasak; a rövid hajtásokon elliptikusak, karéjosak, eléggé aprók. A lombozat sötét tónusú, szélben ezüstösen villódzó. A kéreg sima, fehéresen világos, apró paraszemölcsökkel pettyezett. Mérsékelten durva héjkéreg csak később alakul ki a törzs alsó részén.

LOMBFAKADÁS, LOMBHULLÁS

Az őshonos fehérnyárakkal azonos időpontban.

ÉRZÉKENYSÉG A KÁROSÍTÓKKAL SZEMBEN

Levélrozsdára és barna levélfoltosodásra nem érzékeny. Dothichiza fertőzésre az egyéves hajtások, ill. fácskák mérsékelten érzékenyek. Az átlagosnál jóval hűvösebb májusi-júniusi időjárás esetén a Pollacia radiosa gomba súlyos hajtás-károkat (esetleg pusztulást is) okozhat.

NÖVEKEDÉS

Jó nyárfa-termőhelyeken a növekedése gyors és kiváló; az őshonos fehér és szürke nyárakét szinte mindenütt messze felülmúlja; az euramerikai és az interamerikai nemesnyárak növekedésétől azonban szinte minden nyár termőhelyen elmarad. A nyárfa határ-termőhelyeken viszont a növekedése – kezdeti erőteljes indulás után – korán mérséklődik vagy leáll.

TERMŐHELYTŰRÉS

a termőhelyi igénye mind a tápanyag-ellátottság, mind a vízgazdálkodás (vízellátás) tekintetében igényesnek bizonyult; a gyengébb, szélsőségesebb termőhelyeken remélt tűrőképessége nem bizonyult helytállónak. Igazán kiváló fatermést a jó öntéstalajokon ad. Mint a fehér nyárak általában, a ’Villafranca’ is melegigényes, ezért kerülni kell az ültetését a hideg, fagyveszélyeztetett termőhelyeken.

JELENTŐSÉGE

A kezdeti nagyarányú térfoglalása a várakozásokat nem igazoló termesztési tapasztalatok nyomán az erdősítésekben erősen visszaszorult. A tapasztalatok szerint az euramerikai és az interamerikai nemesnyárak faanyagának minősége és fahozama jobb a ’Villafranca’-áénál. Létjogosultsága valószínűleg egyes erősebben kötött, agyagos talajú, erőteljesebben és hosszasabban túlnedvesedő termőhelyeken indokolt.

 

Talajtípus Altípus Növekedés
Barna erdőtalaj Kovárványos barna erdőtalaj gyenge
  Rozsdabarna erdőtalaj gyenge
Lejtőhordalék és öntéstalaj Humuszos öntéstalaj közepes
  Réti öntés talaj gyenge
Mocsári és ártéri erdőtalaj Öntés erdőtalaj gyenge
Réti talaj Mélyben sós réti talaj gyenge
  Réti talaj és kombináció gyenge
  Szolonyeces réti talaj gyenge
Váztalaj Humuszos homok gyenge
  Humuszos homok kombináció gyenge