Témavezető kutató: Dr. Rédei Károly DSc /tudományos tanácsadó/

Közreműködő kutató: Keserű Zsolt /tudományos munkatárs/

 

A szelektált akácfajtákkal létesített állományok nevelésének (növőtér-szabályozásának) irányelvei sok tekintetben eltérnek a magcsemetével létrehozott, illetőleg sarjról felújított állományokétól. Mivel az egyklónú fajták növekedési tulajdonságai elvben megegyezőek, a többklónúaké egymáshoz közelállóak, a közönséges akác állományaira jellemző nevelési szakaszokat (tisztítás, gyérítés) nehezebb elkülöníteni. Az egyes növőtér-bővítési beavatkozások célja döntően a fák optimális növekedéséhez szükséges növőtér kialakítása. A nagyobb ültetési hálózat következtében mód van a vágások számának csökkentésére, továbbá a faültetvényekhez közelálló kombinált nevelési mód részbeni alkalmazására (az egyedszelekció itt sem hagyható el).

Szelektált akácfajták termesztésével csak kiváló és jó ökológiai (termőhelyi) viszonyok mellett érdemes foglalkozni. Gyengébb akáctermőhelyeken, mivel az ültetvényszerű termesztés-technológia előnyei nem érvényesíthetők, a gazdálkodás az esetek döntő többségében veszteséges lesz.

A kiváló és jó akáctermőhelyeken (I-III. fatermési osztály) fűrészipari alapanyag termelésére, a 2,5 x 2,0 m-es induló hálózatú, ültetvényszerűen nevelendő állományokban (5 m2/fa növőtér) összesen két növőtér-bővítést célszerű végezni (1.táblázat). Az első növőtér-bővítéskor (9-10 éves korban) megközelítőleg 50%-os törzsszám-csökkentést végzünk, így a nevelővágás utáni hálózat átlagosan 10 m2/fa növőteret feltételez, a kitermelt faanyag részbeni értékesíthetősége mellett. A második növőtér-bővítést (16-17 éves korban) szintén 50%-os törzsszámcsökkentéssel végezzük. Ennek során a kitermelt faanyag nagyobb része már ipari felhasználásra is alkalmassá válik, így a vázolt termesztés-technológiát ökonómiailag rentábilisnak tekinthetjük.

 

1. táblázat. Szelektált akácfajták növőtér-bővítési modellje (ültetvényszerű termesztési technológiával)

Termesztési cél: fűrészipari rönk

Ültetési hálózat: 2,5 x 2,0 m, ültetési csemeteszám 2000 db/ha

Megnevezés

 

Kor

Átlagos magasság

Átlagos átmérő

Törzsszám

Várható bruttó fatérfogat

H

D1..3

N

V

év

m

cm

db/ha

m3/ha

I. fatermési osztály

1.

Növőtér-bővítés

9-10

14

13

1000

100

2.

Növőtér-bővítés

16-17

20

18

500

130

3.

Véghasználat

30

25

25

450

270

II. fatermési osztály

1.

Növőtér-bővítés

9-10

13

11

1000

70

2.

Növőtér-bővítés

16-17

18

16

500

100

3.

Véghasználat

30

23

23

450

220

III. fatermési osztály

1.

Növőtér-bővítés

9-10

12

10

1000

55

2.

Nővőtér-bővítés

16-17

17

15

500

80

3.

Véghasználat

30

21

21

450

170

Megjegyzés: Az adatok a főállományra, vagyis a növőtér-bővítések elvégzése utáni állományrészre vonatkoznak. Fatermési tábla: Lessényi B., Rédei K. (1986).

A 2.táblázatban közölt modellek szerint nevelendő, minimum 3,0 x 3,0 méter induló hálózatú, szelektált akácfajtákkal létesítendő faültetvények is csak kiváló és jó termőhelyeken                                     rentábilisak. Csökkentett véghasználati korok tervezése esetén (20-25 év) a termesztési cél oszlop, illetve alsóbb mérethatárú fűrészipari rönk előállítása lehet. Ennek a termesztés-technológiának alkalmazására elsősorban Nyugat-Európa országaiban találunk példákat.

 

2. táblázat. Szelektált akácfajtákkal létesített faültetvények növőtér-bővítési modelljei

Termesztési cél: oszlop, illetve fűrészrönk

Ültetési hálózat: 3,0 x 3,0 m

Megnevezés

Kor

Átlagos magasság

Átlagos átmérő

Törzsszám

Várható bruttó fatérfogat

H

D1..3

N

V

év

m

cm

db/ha

m3/ha

I. modell

Növőtér-bővítés előtt

10

13

10

1100

60

Növőtér-bővítés után

10

14

11

700

50

Véghasználat

20

20

18

700

180

II. modell

Növőtér-bővítés előtt

8

10

8

1100

35

Növőtér-bővítés után

8

11

9

750

30

Növőtér-bővítés előtt

15

17

14

750

105

Növőtér-bővítés után

15

18

15

500

85

Véghasználat

25

22

20

500

180

Megjegyzés: Fatermési tábla: Lessényi B., Rédei K. (1986).

 

A bemutatott K+F eredmények és ajánlások az ERTI Ültetvényszerű Fatermesztési Osztályának értékelő és elemző munkáján alapulnak. Kapcsolódó célkitűzésünk a modellek további finomítása az újabb felvételi adatok és gyakorlati tapasztalatok felhasználásával.