Megbízó: KvVM

Témavezető: Illés Gábor

Kutatás időtartama: 2008. 01. 01. – 2008. 12. 31.

Főbb célkitűzések:

A téma célja, hogy a Szigetköz erdőállományaiban nyomonkövesse és értékelje az emberi beavatkozások miatt bekövetkező ökológiai változások hatásait. Elsődleges cél annak vizsgálata, hogy a bősi erőmű, ill. az üzembe helyezésének érdekében történt Duna elterelés milyen hatást gyakorolt a faállományokra. A monitoring eredményeit a szlovák féllel való tárgyalásokon, valamint a térség vízgyűjtő-gazdálkodási tervének elkészítésekor veszik figyelembe.

Módszertani leírás:

A monitoring tevékenység három fő témakör köré csoportosul. Egyfelől, mintegy 3 tucat monitoring ponton (0,1-0,25 ha nagyságú területeken), éves rendszerességgel végzünk állomány felvételeket, amelyekkel a faállományok növekedésének menetét követjük nyomon. Ez a mérés majd egy tucat monitoring ponton kiegészül heti kerületnövekedés mérésekkel a vegetációs időben, amelyeket a talajvíz viszonyokkal vetünk egybe. Mindezek mellett faegészségi megfigyeléseket is végzünk, amely a meteorológiai adatoknak és a vegetációs időben megfigyelt vitalitásnak összevetésével egészül ki. Időszakonként 3-4 évente távérzékelt adatok feldolgozását is elvégezzük, főként a faállományok egészségi állapotának értékelésére. Távérzékelt adatok értékelésére 2008-ban is sor került.

Eredmények:

A 2008-as év eredményei közül megemlítjük a szlovák-magyar monitoring jelentésekhez távérzékelt adatok felhasználásával és egyeztetett módszerekkel végzett levélvesztési százalék térképek készítését, melyek a nagyobb területű, egészségügyi állapotbecsléshez nyújtanak kiindulást. A munka során a korábbi évekhez képest jelentős módszertani változtatásokat hajtottunk végre. Ezáltal jobban harmonizál a két ország monitoring tevékenysége az erdők tekintetében és az eredmények is jobban összevethetőkké váltak.

A regressziós összefüggések alapján készített térképek (1. ábra) a terepi tapasztalatokkal egybevágóan jelzik, hogy Dunakiliti térségében, valamint Kisbodak és Lipót között az erdőállományok levélveszteségi mutatói kedvezőtlenebbek, mint az alsóbb szakaszokon, ahol egyfelől jelentősebb a visszaduzzasztás, másfelől a vastagabb kavicságy feletti hordalékréteg miatt jobb a talajok víztartó képessége. További vizsgálatok tárgyát képezi a szlovák kollégákkal közösen, hogy milyen összefüggés van a levélvesztés és a fatermőképesség között.

1. ábra: A faállományok augusztusi levélvesztésének átlagos értékei Győrzámoly és Lipót térségében.

A kerületnövekedés-mérés legfontosabb eredményei: 2008. egy viszonylag száraz, meleg telű, és a 30 éves átlagnál nedvesebb, melegebb nyarú év volt. A hullámtér nagy része májusban és augusztusban elöntésre került. A korábbi évekhez viszonyított kedvezőbb hidrológiai adottságok miatt jó fanövekedés volt elvárható, ezzel szemben a korábbiakhoz képest még az Alsó-Szigetközben is kisebb vastagodást mértünk mind a nemesnyárakon, mind pedig a fűzön. Változatlanul kedvezőtlen növekedési viszonyokkal jellemezhető a hullámtér középső szakasza, ahol a talajvíz a vegetációs időszak nagy részében mélyen a termőréteg alatt helyezkedik el a főmeder leszívó hatása következtében. A Szigetköz felsőbb szakaszán változatos kép alakult ki, és itt már jó növekedésű nemesnyárasok is előfordultak 2008-ban.

2. ábra: Vastagsági növekedés különböző nyárklónoknál a Lipót 4A erdőrészletben