Altéma: Évgyűrűelemzés a lékekben és a zárt állományban

Témavezető: Szabados Ildikó

Támogató: GVOP


A projekt célja olyan erdőművelési eljárások kidolgozása, amelyeknek a segítségével a klímaváltozás erdőművelési, valamint természetvédelmi szempontból káros hatásait minimalizálni lehet. Az osztályra jutó részfeladatok keretében különböző kitettségű és eltérő fafajú állományokban vizsgáltuk a természetes és mesterséges lékek hatását a lágyszárú növényzetre, az újulat mennyiségére, növekedési ütemére, valamint a visszamaradó fák növekedésére. Létrehoztunk egy térinformatikai adatbázist, amelynek segítségével az egyes kísérleti parcellák különböző jellegű (fatermési, termőhelyi, botanikai és egyéb típusú) adatait integráltan lehet majd értékelni, ill. térképen megjeleníteni. A lék és a zárt állomány összehasonlítása érdekében automata meteorológiai állomásokat telepítettünk, melyek 2005. október 2. óta működnek. A projekt 2008 márciusában zárult.

 

Az évgyűrűelemzés altéma eredményei:

A tölgyes állomány egészségi állapota a 3 éves megfigyelési időszak alatt folyamatosan romlott, így itt a mintavétel egészségi csoportok alapján (egészséges, károsodott, elpusztult) is megtörtént.

1./ A károsodás megjelenése és lefolyása a vizsgálati idő alatt folyamatosan romló egészségi állapotú kocsánytalantölgyesben: Az évgyűrűvizsgálat alapján a megbetegedés hirtelen jelent meg, és 2005-2006-ban jelentős növedékveszteséget okozott, vagy a fák pusztulásához vezetett. A károsító a kéreg alatt vízszintes irányú lárvajáratokat készítő kétpettyes karcsú díszbogár (Agrilus biguttatus), amely a tápanyagszállítást rövid idő alatt képes teljesen megbénítani, és ez a fa gyors halálához vezethet. A gyapjaslepke korábbi kártétele és az aszályos időjárás jó előfeltételeket biztosított a nagy arányú elterjedéséhez.

2./ Herbivor rovargradációk hatása az évgyűrűszélességre: A lombfogyasztó rovarok az asszimilációs felület csökkentésével akadályozzák a vegetációs idő alatt a fotoszintézist,ezáltal jelentős növedékveszteséget okoznak. Az elmúlt időszakban a gyapjaslepke (2006) okozott nagy arányú lombvesztést, de korábbi időszakokban is előfordult nagyobb mértékű elszaporodásuk, melyekre keskeny évgyűrűk megjelenése utal - a meteorológiai értékek együttes elemzésével.

 

01

1. ábra Az egészséges és beteg évgyűrűmenet a teljes életkorban

 

3./ A csapadék szerepe az évgyűrűszélességben: A havi csapadékösszegek közül a május, június és július havi csapadékok mutatnak meghatározó szerepet az évgyűrűszélességben. A tölgyes egészséges fáinak évgyűrűindexei 75%- ban követték az aszályindex (PAI) változását. A lék szélén álló fák érzékenyebben reagáltak a csapadékra, mint a zárt állományban állók.

4./ Természetes lék képződésének ideje: A lék kialakulásakor a visszamaradó fák jobb feltételekhez jutnak a fényért és vízért folytatott versenyben, mint korábban, ezért növekedésük átmenetileg megugorhat a zárt állomány fáihoz képest. A jó növekedésű években mindig a lék szélén állók produkálnak nagyobb vastagsági növedéket. Más a helyzet a nagyon alacsony növekedésű években, amikor a vékony talajréteg nagyon kiszárad a kisebb árnyékhatás miatt, hiába kisebb a gyökérkonkurencia. Átlagos és jó növekedésű években a zárt állományhoz hasonlítva a lékben szélesebb évgyűrűk képződnek, száraz években azonban itt lesznek a keskenyebb évgyűrűk.

5./ Nem minden egykorúnak leírt bükkös volt egykorú - bár méretei alapján homogénnek tűnt -, hanem szálalásos gazdálkodás miatt többkorú is előfordult.

 

02

2. ábra Idősebb és fiatalabb fák évgyűrűszélesség a 29. parcelláról