Megbízó: Pilisi Parkerdő Zrt., Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium

Kutatás időtartama: 2002-2008.

Helyszín: Pilisszentkereszt községhatárban található gyertyános-kocsánytalan tölgyes

A kutatás célkitűzése: egyenletes bontáson és lékvágáson alapuló erdőfelújítás összehasonlítása

 

Módszerek:

Az erdőrészletet két részre osztottuk. Egyik felét 2002-2003. telén egyenletesen megbontattuk, a másik felébe ugyanebben az időpontban öt 25-30 m-es (kb. egy fahossznyi) léket vágattunk. Az előbbi részben 2006-2007. telén még egy bontást végeztek. Mindkét alkalommal a lábon álló faállomány egyharmadát vágták ki. Az egyenletes bontással érintett állományban három, a lékvágással érintettben a lékek számának megfelelően öt parcellát létesítettünk. Két lékes parcella kivételével a többit a kísérlet kezdetén bekeríttettük. A felújítás megkezdése előtt, valamint azt követően rendszeresen mintavételeztük a facsemeték magasságát ill. a növényfajok tömegességét. Az élőfakészletet a kiindulási állapotban és a felújítás ötödik évében vettük fel. Az egyenletes bontással érintett részben a második bontás során kitermelt faegyedeket közvetlenül a fakitermelés előtt ugyancsak mintavételeztük.

 

Eredmények:

A mintavételi parcellák szintjén a faállomány korszaki növedéke a két felújítási mód között nem különbözött lényegesen. Mivel azonban egyenletes bontás esetén ugyanazt a növedéket jóval kevesebb fa produkálta, a faegyed szintű korszaki növedék jóval nagyobb volt a lék-környéki fákhoz viszonyítva. Lékvágásnál a növedék a léktől távolodva erőteljesen csökkent. Ez egyben azt is jelentette, hogy éppen azok az egyedek adták a legtöbb növedéket, amelyek a leginkább ki voltak téve a fattyúhajtásodás veszélyének. A felújítás megkezdését követő makktermések egyenletes bontással a felújítás szolgálatába állíthatók voltak, lékvágásnál nem, vagy alig volt tapasztalható újabb kocsánytalan tölgy csemeték megtelepedése (1. ábra). Az elegyfafajok és a szeder konkurenciája a lékekben jóval magasabb volt az ernyős módszerhez viszonyítva (2. ábra). A vizsgált termőhelyi körülmények között a kocsánytalan tölgy csemeték léken belüli megmaradását ill. növekedését elsősorban a fajok közötti versengés korlátozta, nem pedig a fény- és talajnedvességviszonyok. A kerítetlen lékekben a vad a szeder ill. az elegyfafajok legelésével a kocsánytalan tölgy felújulását inkább segítette, mint gátolta.

 

Következtetések:

Az ernyős felújítóvágás előnye az egy fahossznyi kör alakú lék vágásával szemben, hogy a fajok közötti versengés kiéleződése fokozatos, így a kocsánytalan tölgy újulat arra fel tud készülni (gyökérzetfejlesztés, megerősödés). Ráadásul a felújítás megkezdését követő makktermések nagyobb mértékben állíthatók a felújítás szolgálatába. A lékvágás feltehetően biztonságosabbá tehető, ha a felújítást kisebb vagy elnyújtott lékek vágásával kezdik, majd ezek méretét fokozatosan növelik.

 

01

1. ábra A fél méter alatti kocsánytalan tölgy csemeték sűrűsége a felújítás megkezdése előtt (2002), valamint azt követően. LÉK – lék; FFV – ernyős felújítóvágás. A számok a parcellák sorszámai.

 

02

2. ábra A szeder borítása a cserjeszintben (fél méter felett) a felújítás megkezdése előtt (2001), valamint azt követően. Rövidítéseket ld. az 1. ábrán.