Témavezető:

Dr. Csóka György

Forrás:

OTKA 049244

Időtartam:

2005-2008

A kutatás célja:

Információkat nyerni az Európába behurcolt és Magyarországon is elterjedt két aknázómoly faj életmódjára, erdővédelmi jelentőségére, illetve természetes ellenségeire vonatkozóan.

 

Főbb eredmények:

 

01  02

1. ábra (balra): A Parectopa robiniella aknái az akác levelén

2. ábra (jobbra): A Phyllonorycter robiniella aknái az akác levelén

 

A Parectopa robiniella 1983, a Phyllonorycter robiniella 1996 óta van jelen a magyar faunában. Mindkét faj gyorsan terjedt el az országban, sokhelyütt már károkat is okoznak. Az utóbbi 10 év átlagában a Parectopa kártételét 3813, a Phyllonorycter-ét 837 ha-ról jelentették Ellentétben a korábbi várakozásokkal, nem igazolható az aknázott levelek korai lehullása. A Parectopa két-, a Phyllonorycter háromnemzedékes. A Parectopa aknái 2-3 héttel később, kb. június közepén jelennek meg. A Parectopa hernyó magányosan fejlődik, a Phyllonorycter aknában akár 8 lárva is található. A kifejlett Parectopa lárva az avarban, a Phyllonorycter lárvák az aknában bábozódnak. A Phyllonorycter imágóként és bábként, a Parectopa bábként telel. A hazai aknázók parazitoidjai elfogadták a két új fajt. Phyllonorycter-ből 19, Parectopa-ból 12 parazitoid fajt neveltünk. A domináns fajok területenként és évenként különbözőek, de a Pholetesor nanus és az Achysocharoides cilla fajok a legjelentősebbek. A legmagasabb parazitáltság Phyllonorycter-nél 47,6 %, a Parectopa-nál 15,3 % volt, azaz a parazitoidok jelentős szerepet játszanak a szabályzásában. A Phyllonorycter parazitáltsága mindig magasabb volt, mint a Parectopa-é. Ennek okai az eltérő életmód (nemzedékszám, bábozódás helye, stb.), illetve az, hogy amíg Magyarországon 60-nál több Phyllonorycter faj ismert, addig Parectopa (beleértve a P. robiniella-t) csak 2. Ezért a parazitoidok lassabban képesek elfogadni a Parectopa-t, mint a Phyllonorycter-t.

 

030405

 2005

 

 060708

2006

 

3. ábra: Az ép és aknázott levelek hullás-menete 2005-2006-ban. Az akácfajták balról jobbra: „Balatonalmádi”, „Isaszegi” és „Mátyusi” - A vízszintes tengelyen a hetek, a függőleges tengelyen pedig a lehullott levélkék száma/m2 látható. Kékkel az ép, lilával az aknázott levelek.

 

09

4. ábra: A Pholetesor nanus nevű gyilkosfürkész bábja a Phyllonorycter robiniella báb mellett

 

 

Kapcsolódó publikációk:

  • Csóka Gy. 2001: Recent invasions of five species of leafmining lepidoptera in Hungary. Proceedings „Integrated Management of Forest Defoliating Insects”. USDA General Technical Reports NE-277 pp. 31-36.
  • Csóka Gy.; Hirka A.; Mikó I.; Pénzes Zs. és Melika G. 2009: A Phyllonorycter robiniella Clemens, 1859 és a Parectopa robiniella Clemens, 1863 parazitoidjai Magyarországon. Növényvédelem 45(4): 191-195.
  • Csóka Gy.; Hirka A.; Mikó I.; Matosevic D. and Melika, G. 2009: Parasitoid assemblages of two invading blacklocust leaf miners, Phyllonorycter robiniella (Clemens, 1859) and Parectopa robiniella (Clemens, 1859) in Hungary. Periodicum Biologorum, Vol. 111(4): 405-411.
  • Hirka A., Koltay A., Csóka Gy. és Janik G. 2008: Az akác biotikus és abiotikus kárai. Az Erdészeti kutatások digitális, ünnepi különszáma az OEE 139. Vándorgyűlésének tiszteletére. Cikkgyűjtemény: 281-300.
  • Melika, G., Pénzes, Zs., Mikó, I.; Csóka, Gy.; Hirka, A. and Bechtold, M. (2006): Parasitoid community structures of two invading blacklocust leafminers, Phyllonorycter robiniella and Parectopa robiniella in Hungary. In Csóka, Gy.; Hirka, A. and Koltay, A. (eds.) 2006: Biotic damage in forests. Proceedings of the IUFRO WP. 7.03.10) Symposium held in Mátrafüred, Hungary, 12-16 September 2004. CD-ROM p. 144-156.