L á t n i v a l ó k :

Sarvar_6Sarvar_7Sarvar_8Sarvar_5

 

Az arborétumban jelenleg mintegy 300 fa- és cserjefaj, -fajta található. A kert növényanyagát és tájképét tekintve alapvetően két részre osztható. Az egyik, az egykori ártéri keményfás ligeterdő maradvány, amely ma a város közepén ad képet az urbanizáció előtti állapotokról. Itt 300 éves ősi kocsányos tölgyek, magas kőrisek és szálanként megmaradt, de jobbára csak fiatalabb mezei szil példányok uralják a területet, körülölelve a mintegy egy hektáros halastavat, a ligeterdők megszokott elegyfajaival és cserjefajaival. Az arborétum másik része a hagyományos értelemben vett arborétum, ahol a 200 évvel ezelőtt megkezdett angolpark alapjain alakult ki a mai összkép. Az arborétum talán legnagyobb értékét minden bizonnyal ezek az évszázados példányokban képezik. A tájképet a legidősebb, mintegy 200 éves platánok, fekete fenyők, tiszafák, japánakácok, vasfák és egy hatalmas egylevelű magaskőris (Fraxinus excelsior ’Diversifolia’) uralják. A későbbi telepítések közül a 100-130 éves liliomfák (Magnolia denudata, M. hypoleuca, M. kobus, M. liliiflora ’Nigra’, M. tripetala) hívják leginkább magukra a figyelmet, de sokféle rododendron és azálea faj élvezi a savanyú öntés talaj nyújtotta ideális termőhelyi feltételeket. A parkban áll az ERTI Központjának épülete. Séta közben a látogató találkozhat Koltay György (1899-1961) erdőmérnök mészkőszobrával, aki életművéért Kossuth-díjat kapott, a Babaházzal, melyet a bajor herceg építtetett gyermekei számára, és megtekintheti Németh Mihály szobrászművész néhány itt elhelyezett alkotását.

 

Sarvar_9Sarvar_10Sarvar_11Sarvar_12Sarvar_13

 

T ö r t é n e t :

Vas megye arborétumai közül a legelső írásos emlékek Sárváron fedezhetők fel. A magyar reneszánsz idején már híres kert volt Sárváron, mely elsősorban haszonnövényeiről és virágairól volt nevezetes. A XVI. század közepén Nádasdy Tamás gyümölcsös- és zöldséges kertjének vezetését Kerty István deák látta el, méghozzá olyan kitűnően, hogy a császári udvarban is híresek voltak terményei. Nádasdy Ferenc (III.) már ritka virágokat és cserjéket is telepített. A kertészkedés egészen 1671-ig virágzott, mikor is III. Nádasdy Ferencet, az akkori országbírót a Wesselényi-összeesküvésben való részvételéért lefejezték, és birtokait elkobozták. Később a kert többször is gazdát cserélt, mivel sorsa sokáig szorosan összekapcsolódott a váréval.

A parkosítás kezdete Habsburg Ferdinánd modenai főherceg nevéhez fűződik, aki 1803-ban vette át a vár és az uradalom vezetését. A védelmi rendszer földműveinek megszűnésével kertet létesített a korabeli divatnak megfelelő kertépítészeti stílusban. Nehéz és szép feladat volt a semmivé vált régi kertet újra teremteni annak alapjain. Egy részébe újra gyümölcsöst telepítettek, a többi területen pedig lassan kialakult az angol stílusú park, megtartva az öreg tölgyeket és régi fákat. Az első ültetésből (1812) származnak azok a platánok, amelyek törzsátmérője ma meghaladja a három métert. A kor divatjának megfelelően főként tiszafát, japánakácot és hársat ültettek. A park növényeinek kedvező klímát biztosított a területet átszelő Gyöngyös-patak, a halastó az állandó talajvízszintet is tartotta.

 

Sarvar_14Sarvar_15Sarvar_16

 

1868-ban Wittelsbach Lajos bajor királyi herceg örökölte meg a várat, és vele együtt a kertet, aki magával hozta a híres bajorországi erdőgazdálkodás gondolatait és tapasztalatait. A városkörnyéki rossz legelőerdőket hosszú, kitartó munkával alakíttatta át szakembereivel. Munkájuknak köszönhetően a Sárvár környéki erdők mára országos hírűek. Nagy gondot fordítottak a várpark szépítésére is. 1881-ben Grazman, bajor királyi erdőigazgató japán származású növénykülönlegességekkel gyarapította az arborétumot.

Scherg Károly 1932-ben, az Erdészeti Lapokban megjelent írásában, már 123 fa- és cserjefajt sorolt fel. A XIX. században, illetve a századfordulót követően tűlevelű és lomblevelű örökzöld fajokat ültettek a kertbe.

 

Sarvar_17A II. világháborúban komolyabb károk nem keletkeztek az arborétumban, az idős fák nagy része megmaradt. 1951-től a helyi erdőgazdaság vette át a kezelési feladatokat, elvégezték a legfontosabb helyreállítási munkákat, amelyek eredményeképpen 1952-ben az Országos Természetvédelmi Tanács védelem alá helyezte az arborétumot. 1953-tól az Erdészeti Tudományos Intézetet bízták meg az akkor már jelentékeny arborétum kezelési és fejlesztési munkáinak végzésével. A Kámonban tevékenykedő Bánó István és Retkes József szaktanácsai alapján Dr. Kopecky Ferenc kezdte el a telepítéseket, melynek eredményeképpen 1967-re már megkétszereződött a taxonok száma. Megtisztították a tórendszert, szabályozták a Gyöngyös-medrét, és zsiliprendszerrel tették szabályozhatóvá a vízállást. Felújították az utakat, hidakat, üvegházakat építettek, melyek mind az erdészeti növénynemesítés, mind a park számára történő növénynevelésre is alkalmasak. Munkáját utódai hasonló színvonalon folytatták. Nagyobb jelentőségű fejlesztő munkát a közelmúltban, 1987-től Dr. Gergácz József irányításával végezték az arborétum szakemberei, akik egy távol-keleti gyűjtemény kialakítását kezdték meg.

 

arbortum_trkpN y i t v a t a r t á s :

Április 1 - október 31.: 9:00-19:00

November 1 - március 31.: 9:00-17:00

 

B e l é p ő j e g y :

4 éves kor alatt ingyenes

Gyermek (4 éves kortól): 150,- Ft

Diákigazolvánnyal: 150,- Ft

Nyugdíjas: 150,- Ft

Felnőtt: 250,- Ft

 

B é r l e t :

Családos: 1200,- Ft

Felnőtt: 1000,- Ft

Gyermek, diák és nyugdíjas: 600,- Ft

 

K a p c s o l a t :

ERTI Központ, Kutatóállomás és Arborétum

9600 Sárvár, Várkerület 30/A.

06-95/320-070

Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

 

S z á l l á s :

http://szallas.hu/Sárvár

szallas_hu