Uncategorised

Erdőbiológiai Monitoring Kutatási Program (EMKP)

Témavezető: Somogyi Zoltán

Megbízó: FM (az ún. EMMRE program részeként)

Kutatás időtartama: 1988., ill. 1962. óta folyamatosan

 

Főbb célkitűzéseka program főbb elemei szerint:

Erdők üvegház gáz leltárának készítése és erdők szénforgalmának vizsgálata: a klímaváltozás megfelelő kezeléséhez szükséges, az erdők üvegház gáz forgalmának megismeréséhez szükséges mérések, becslések és modellezés végrehajtása.

Erdőállapot monitoring égi (távérzékelések) és földi módszerekkel: folyamatosan nyomon követni az erdők egészségi állapotának alakulását figyelve arra, hogy azt hogyan befolyásolják a klímaváltozásból adódó környezeti változások.

Ökológiai monitoring: néhány területen folyó viszonylag intenzív, folyamatos megfigyelésekkel jobban megérteni egyes környezeti tényezők, valamint a fák növekedése és egészségi állapota közötti összefüggéseket.

Rovarnépesség-vizsgálatok fénycsapdákkal: az ország néhány kiválasztott pontján folyamatosan nyomon követni a fénycsapdákkal befogható rovarok populációjának időbeli alakulását, és vizsgálni, hogy a környezeti tényezők hogyan hatnak a populáció-dinamikára.

 

Módszertani leírás:

A módszertan a fenti főbb témakörökben más és más; a részletek megtalálhatók a klima.erti.hu weblapon.

 

Eredmények:

Erdők üvegház gáz leltárának készítése és erdők szénforgalmának vizsgálata: az üvegház gáz leltár monitoring évenként frissülő jelentésekben található meg az ENSZ honlapján; ennek kivonata olvasható a http://klima.erti.hu/home/uveghaz-gazok/ weblapon.

Erdőállapot monitoring égi (távérzékelések) és földi módszerekkel: a 2017-ben kezdett monitoring eredményeit (16 naponkénti gyakorisággal) egy web alapú térinformatikai rendszerben jelenítjük meg folyamatosan, mely a http://klima.erti.hu/home/erdoallapot-monitoring-2/ címen érhető el. A technikai fejlesztések eredményeként a jövőben tervezzük az eredményeket publikálni annak érdekében, hogy az erdők tulajdonosai és kezelői tájékozódhassanak erdeik állapotáról.

Ökológiai monitoring: a több évtizede folyó mérések szerint a fák növekedését és egészségi állapotát a környezet számos – időben jelentősen változó – eleme határozza meg. Ezek közül csökkenni látszik a korábban “savas ülepedést” okozó kibocsátások hatása; a hőmérséklet, csapadék, páratartalom és a sokféle talajjellemző pedig rendkívül complex mechanizmusokon keresztül érvényesülnek. További részletek olvashatók a http://klima.erti.hu/home/intenziv-monitoring/ weblapon.

Rovarnépesség-vizsgálatok fénycsapdákkal: a vizsgálatok eredményeként az összes nagylepke faj, esetenként a kártevő molylepke, valamint a cserebogár fajok populációjára vonatkozó hosszú adatsorokkal, és számos, az adatsorok értelmezésére irányuló, fajonként változó eredményekkel rendelkezünk. Az adatsorok egy része és más információk megtalálhatók a http://klima.erti.hu/home/a-fenycsapda-halozat-rovid-tortenete/ weblapon.

Today, the NARIC Forest Research Institute (ERTI) is the heart of the institutionalized and independent forest research in Hungary existing from 1898. More than a Century passed since then, which is not considered a very long time in the case of forests as their life span covers several human generations. With our researches concerning several disciplines (ecology, silviculture, selective breeding, forest protection and plantation forestry), the Institute focuses on the problem: how to introduce sustainability in forest management. Our results are revealed on national and international conferences, and also in professional journals. Some of them are founded and edited by the Institute (Bulletin of Forestry Science and Acta Silvatica et Lignaria Hungarica).

Our RDI projects address the current issues related to today’s forest management:

  • During the analysis of potential impacts of climate change, we examine the responses of forests to certain environmental impacts and its role in the carbon cycle. The analysis of long-term datasets serves as a basis to construct future scenarios. The acquired knowledge is utilized in a national DSS (Decision Support System) enabling the science-based professional decision-making even on the level of forest compartments, as well as the formation of adaptation strategies and the research cooperation with other branches of agriculture.
  • The Institute improves the natural process based management methods to reduce the ratio of clear-cut areas and to preserve the diversity of species and species in forest ecosystems.
  • Our aim is to present new varieties of hybrid poplars, domestic poplar and acacia which can be planted as high-yield energy crops, cultivated among home site conditions safely, and are resistant to disease, as well as suitable for the establishment of energy and industrial plantations. Our other goal is to optimize their production method.

In addition, as for other fundamental tasks, the Institute runs the operation of the national Forestry Light-trap Network, takes part in the monitoring of forest ecosystems, the conservation of ex situ forest gene bank collections , in providing sealed propagation material, education, and organizing events and conferences.

The Institute manages the Arboretum of Sárvár, the Kámoni Arboretum at Szombathely, the Arboretum of Püspökladány, as well as operates The Ecotourism Visitor and Training Center of Kámon and the Tury Elemér Ecocamp.

Besides the reseach activites, there are further services provided from which site surveys, giving peer review about fertilization, offering management technologies, and recommending forest pest control methods must be pointed out. Moreover, the Institute engages in DNA-based forensic laboratory activities to confine illegal logging. The NARIC FRI GeoPortal (www.ertigis.hu) developed by our colleagues serves as the GIS display of our results. Our breed selector application, available on our website, offers those interested in poplar plantations valuable expert help. Using the ArborSonic 3D Acoustic Tomograph, the health status of the trunk of old trees in frequented places can be examined.

The new generation of researchers occupies a significant role in managing all of these and in the further development of forest research.

Erdőgazdálkodók, természetvédelmi kezelők és erdészeti csemetekertek segítségét kérjük az erdészeti szaporítóanyag menedzsmentjéről meglévő ismereteink bővítéséhez, továbbá érdekel minket a klímaváltozás kérdésköréről, és a más régiókból származó szaporítóanyag felhasználásáról alkotott véleményük.


A magyar nyelvű kérdőívek az alábbi linkeken érhetők el:

•    Erdőgazdálkodók
•    Természetvédelmi kezelők
•    Erdészeti csemetekertek

 

Nagyságrendileg a fő állományalkotó fafajok összesen 900 millió csemetéjét ültetik el évente Közép-Európában. Az erdei ökoszisztémák hosszú távú vitalitásának és stabilitásának biztosításához alapvető fontosságú az erdészeti szaporítóanyag földrajzi és genetikai származásának ismerete. A kérdőív kitöltése által Ön is támogatja a SUSTREE projektben folyó tudományos munkát.

Köszönjük együttműködését!

 

Kapcsolat:

Dr. Nagy László

This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

06-95/320-070

SUSTREE CMYK

35 kutató, politikus és gyakorlati szakember gyűlt össze a napos Bajorországban 2017. március 27-29. között a Bajorországi Erdészeti Szaporítóanyag Hivatal (ASP) által szervezett rendezvényen. Az esemény apropóját az erdészeti szaporítóanyagokra vonatkozó nemzeti szabályozási rendszerek kölcsönös megismerése és megértése adta közép-európai viszonylatban.

Vonal drapp

A találkozó első napi értekezlete rávilágított a reprezentált országok szabályozási rendszereinek különbözőségére az erdészeti szaporítóanyagok tekintetében. Az EU tagállamainak saját nemzeti szabályozása az 1999/105/CE sz. Európai Irányelv (Törvény az erdészeti szaporítóanyagról, 2003) alapján működik. Az irányelv tekinthető a nemzeti törvénykezés kiindulópontjának, bár az a tagállamokon múlik, hogy milyen szigorúan szabályozzák saját piacaikat. A fentiek nyomán alakulhatott úgy, hogy egyes európai országok engedélyezik a határon kívülről származó erdészeti szaporítóanyag behozatalát (pl. Ausztria, Németország), míg más államokban kizárólag saját határaikon belülről származó erdészeti szaporítóanyag használható fel (pl. Cseh Köztársaság, Szlovákia). Szintén a megbeszélés tárgyát képezte a klímaváltozásra vonatkozó megállapítások hiánya a jelenlegi jogi szövegekből.

A meghívott partnerek a második napon a jelenleg működő nemzeti erdészeti szaporítóanyag regisztereket bemutató munkaértekezletre gyűltek össze. Minden EU tagország számára előírás fafajonként és kategóriánként összegyűjteni és nyilvánosságra hozni a betakarított és megvásárolható erdészeti szaporítóanyagra vonatkozó adatokat. A legfőbb problémát az okozza, hogy ezek a listák tartalmukban, minőségükben, naprakészségükben és nyelvükben is eltérnek egymástól. A projekt egyik célja, hogy létrehozzon egy harmonizált adatbázist az erdészeti szaporítóanyagokról. Az olyan korábbi projektek, mint a FOREMATIS mintaként szolgálnak majd ebben a folyamatban.

Az utolsó napon a workshop résztvevői döntést hoztak a soron következő lépésekről, szétosztásra kerültek a feladatok, és megvalósult a további találkozók beütemezése

Az ilyen találkozóknak fontos szerepe van abban, hogy gördülékeny kommunikáció és együttműködés valósulhasson meg a partnerek között. Szeretnénk megköszönni a rendezvény szervezőinek a rendezvény zavartalan lebonyolítását és minden résztvevőnek, hogy eljöttek és hozzájárultak az esemény sikeréhez!

 

Group Laufen