A szombathelyi Kámoni Arborétum (27 ha)

www.kamoniarboretum.hu

www.kamoniarboretum.eu

Szombathely az északi szélesség 47°37’ és a keleti hosszúság 16°37’ metszéspontjában, 216 m tengerszint feletti magasságban terül el. Az évi átlagos középhőmérséklet 9,9°C, a tenyészidőszaki pedig 16,3°C. A januári középhőmérséklet -0,9°C, a júniusi pedig 19,8°C. Az éves csapadék mennyisége 642 mm, ebből 403 mm hull a tenyészidőszakban. A legnagyobb hideg 1929 telén -29,3°C volt, a legszárazabb év 1924, amikor csupán 429 mm csapadék esett, a relatív páratartalom pedig 1946 áprilisában érte el a minimumot 56%-kal. Mivel az időjárás szélsőségeit a talaj kedvező vízgazdálkodása csökkenti, az arborétum adottságait a Keleti-Alpokból eredő Gyöngyös-patak közelsége határozza meg leginkább. A valaha kanyargós medrű patak szeszélyesen lerakott öntésein réti és öntés talajok alakultak ki, a kémhatás változó. Az arborétum első fáit Sághy Mihály (1820-1875) ültette az 1860-as években. Az arborétum megalapítója azonban a szó szoros értelmében a fia, Saághy István (1865-1945) volt, aki a budapesti egyetemen államtudományokból doktorált. A növények iránti érdeklődést édesapjától örökölte, és annak nyomdokain járva, az egzóta gyűjteményt lassan arborétummá alakította át, mind a területet, mind a növények számát fokozatosan növelve. Szoros barátságot ápolt a környék arborétumainak alapítóival, munkáját dendrológus barátai is segítették. Utazásai során több külföldi arborétumban is járt, melyekkel fenntartotta a kapcsolatot. Az 1890-es években először a régi tó és a Gyöngyös közötti 4 hektáros területen kezdte az arborétum fejlesztését. Kísérletezései során 1904-ben, illetve 1905-ben sikerült kiszelektálnia a Chamaecyparis nootkatensis ’Ericoides’ és a Picea abies ’Araucarioides’ változatokat, melyek mára sajnos elvesztek. 1917-ben a világon elsők között sikerült amerikai Picea fajt kínaival kereszteznie, ennek eredménye lett a Picea x saághyi, melyet barátja, Gayer Gyula írt le, ez a faj ma is megtekinthető az arborétumban. Saághy jó anyagi helyzete lehetővé tette, hogy igazi különlegességeket szerezhessen be a föld bármelyik országából. 1920-ban az arborétum már 244 fenyő és 310 lombos fajt számlált. 1930-ra sikerült a fenyő fajok száma a 260-ra, a lombosokét pedig a 600-ra emelnie, gyűjteményében pálmák és egzotikus gyümölcsöt termő növények is tartoztak, melyeket üvegházaiban teleltetett. Munkássága során az aktuális tapasztalatokról cikkeket is írt. Időközben a vagyona egyre csökkent, ezért kereskedelmi faiskolát hozott létre, melynek kínálata európai viszonylatban is színvonalasnak számított. Mindezek ellenére a vagyona elfogyott, ezért az 1930-as évek végén felajánlotta az arborétumot az államnak megvételre, de az eladás meghiúsult. A háború során a kert mintegy 2/3-a elpusztult. Nagy területek váltak teljesen gyomossá, másutt pedig a katonák vágták ki a fákat, sőt a háború utáni ínséges években a lakosság innen gyűjtött tüzelőt. 1946-ban Kámonba tette át székhelyét a Szombathelyi Erdőgondnokság. Első feladatként, Bánó István erdőmérnök vezetésével, meghatározták a maradék növényállományt, majd elkezdték a pótlást. Az erdőgazdaság csemetekertjében az erdészeti fajok mellett kaptak néhány ágyást az egzóták, valamint a csemetekerti munkások végezték a park karbantartását is. 1948-ban és 1949-ben társadalmi munkával felépült a két új üvegház, lehetővé téve a kényesebb fajok szaporítását. 1950-ben az Országos Természetvédelmi Tanács határozataival védetté nyilvánította az arborétumot, beleértve a később hozzácsatolt területeket is. 1953-tól az Erdészeti Tudományos Intézet vette át az arborétum fenntartását. A vezető továbbra is Bánó István maradt, aki ettől az évtől kezdve az ERTI munkatársaként tevékenykedett. Az ország, illetve a külföld többi arborétumával, valamint botanikus kertjével való kapcsolattartásnak köszönhetően lehetővé vált a hiányzó és más különleges fajok beszerzése. Ebben az időszakban létesült az országos jelentőségű fenyőplantázs. Az arborétum szerepe a kutatások területén az 1950-es években megerősödött. Az erdész szakmát foglalkoztatták az egzóta fafajok hasznosításának lehetőségei, így elkezdődtek a tervszerű kísérletezések. Háromlépcsős kísérletnek vetették alá a honosításra szánt fafajokat. Azok a fajok, amelyek mindhárom fázison túljutottak, bekerülhettek az erdészeti gyakorlatba. Még a honosításon is túlmutat a megfelelőnek bizonyult fajok nemesítése, melynek célja nagyobb fahozamok, illetve a gyorsabb növekedés elérése. A Kámoni Arborétum az élen járt ebben a tevékenységben, legfőképp az erdei fenyő nemesítések terén. Különösen jó minőségű állományokban, valamint extrém termőhelyeken élő egyedekről gyűjtöttek szaporítóanyagot, ezeket egy helyre ültették, és innen szelektálták ki a legjobbakat, melyekből a minőségi szaporítóanyag termelését szolgáló plantázsokat létesítettek. Eközben az arborétum fajainak száma folyamatosan emelkedett, az 1970-re kitűzött cél, az állomány 3000 fásszárú fajra való növelése volt. 1957-ben megalapították a Dendrológiai Múzeumot. A kert 1958-ig nem volt nyilvános, csak az erdészeti és kertészeti szakiskolák, valamint a gimnáziumok és általános iskolák szerveztek ide többször tanulmányutakat, később is csak a nyitvatartási idő és a látogatási szabályok betartásával lehetett az arborétumot látogatni. Bánó István 1975-ig volt az arborétum vezetője, munkássága alatt növekedett az arborétum területe 4 hektárról 20 hektárra. Később az arborétum, és ezzel együtt a kísérletek irányítását Mátyás Csaba vette át, az arborétum jelenlegi vezetője Csuka István. A fenyőnemesítési kísérletek mára lezárultak, de a plantázs őrzi a múltbéli kutatások eredményeit. 2010-2011 során lezajlik az arborétum teljes rekonstrukciója, melynek eredményeként ismét teljes pompájában tárulhat a látogatók elé. Az arborétum arculata is megváltozik, a fenyőféléken túl nagyobb hangsúlyt kapnak azok a növények, melyek virágzatukkal, őszi lomszíneződésükkel vagy téli vesszőszínükkel magas dekorációs értéket képviselnek.

Irodalom:

• Vértesi P.-né—Mátyás Cs. (1985): Saághy István és a Kámoni Arborétum története. In Vasi Életrajzi Bibliográfiák XVI., ERTI Kámoni Arborétuma, Szombathely
• Bánó I.—Retkes J. (1965): A Kámoni Arborétum, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest

Nyitva tartás

Belépőjegyek és bérletek árai 2012

Kapcsolat:

Kámoni Arborétum

9700 Szombathely

Szent Imre herceg útja 84/B.

• Csuka István

Arborétum vezető

06-94/500-131

• Szendi Zsuzsa

Látogatóközpont vezető

06-30/693-3289

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Szállás: http://szallas.hu/Szombathely